2011. március 19., szombat

A gyáva nyúl taktikája

Most elszakadok a szűkebb közgazdasági témától, egy kicsit taglalom az Arábiai eseményeket. Muszáj beszéljek a napjainkban zajló arab forradalmakról, mert számomra nagyon felháborító ami történik. A nyugati világhatalmak képmutatásáról és tehetetlenségéről beszélek.
A témát gondolom, nem kell felvezetnem, hisz mindenki tudja, mi történik a Földközi tenger túloldalán.

Röviden, az év elején kirobbant az első forradalom Tunéziában és kevesebb, mint két hónap alatt begyűrűzött az egész arab világba a szabadságharc. Folyamatosan követve a történéseket felháborítónak találom a Demokratikus világ reakcióját és tehetetlenségét az események kapcsán. Nem képesek időben határozott és egységes álláspontot foglalni, mondjuk a diktátorok ellen (csak úgy!) és a szabadság, az emberi jogok, a demokrácia mellett.

Miért?!

Nagyhatalmi, és gazdasági érdekek. Az olaj, az energiaellátás, magas szintű diplomácia stb. Ez az igazi „hipokrata” magatartás kérem! Hirdetjük a szabadságot, a demokráciát, miközben az utolsó pillanatig félrenézünk, nem vesszük észre a népirtást, ha az érdekünk pillanatnyilag úgy kívánja. Mikor már félig lemészároltak egy országot akkor már nagy kényelmetlenül megszólalnak, hogy Nana! Látjuk, hogy mit csináltok. De akkor is csak elítéljük, szóban. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége egy kerek hétig egyeztetett, amíg az első konkrét lépését, a Líbia elleni légvédelmi zárról szóló döntést meg tudta hozni. Túl későre!

Amíg tétováztak, ez a pszichopata Ghadafi pénzért bérelt zsoldosokkal a saját katonaságát is felig szétlövette, hogy az ártatlan civilekről ne is beszéljünk. Ahogy a légvédelmi zárat a tegnap bejelentették, az őrült diktátor hirtelen fegyverszünetet parancsolt és le is állította a gyilkoló gépezetét.
Magyarán, addig végzett gyakorlatilag népirtást a saját hazájában, amíg komolyan nem vette valaki. Az egy hetes késés azonban több ezer ember életének az elvesztését jelenti és gyakorlatilag az ellenállás, az ellenzék lefejezését. Így, utólag nem is tűnik annyira hülyének ez a Ghadafi. Amit akart, azt nagyjából elérte, miért haragítsa tovább magára a világot, ha a nyugat beavatkozna, akkor már nem is akarja ő tulajdonképpen, tüzet szüntet.

Annál penibilisebb helyzetbe kerültek a nyugati hatalmak. Miért? Mert hiába játszották a gyáva nyúl taktikáját – szóbeli fenyegetés, elítélés, részleges embargó stb. -, Ghadafi nem ijedt meg és pontosan addig ment el, ameddig még elmehetett anélkül, hogy nyilvánosan is konfliktusba keveredjen a nyugattal. A baj csak az, hogy ez neki elég volt ahhoz, hogy visszaszerezze a már vesztésre álló pozicióját és kinyírja a fél országot. 

Jobb lett volna taktikázás helyett rögtön beavatkozni! Most már késő.
Itt alább megadok egy linket a gyáva nyúl taktikájáról. Olvassátok el és javítsatok ki ha tévedtem, ugyanis már kezdek elbizonytalanodni. Ez lehet, hogy mégsem a gyáva nyúl, inkább a béna nyúl taktikája lesz.
http://mivanvelem.hu/2006/10/06/gyava-nyul/

2 megjegyzés:

  1. Hányszor hallottam az elmúlt hetekben, hogy az EU-s diplomaták megint összeültek beszélni a líbiai helyzetről! Hetekkel a harcok kirobbanása után! Teleszájjal, de keserűen röhögök az impotens társaságon, hiszen mire végre meghoztak valamiféle diplomáciai határozatot, addigra az igazi döntést a fegyverek hozták meg! Ettől kezdve minden diplomáciai óvatoskodás, "megfontolás" emberek életébe kerül. Arról most ne is beszéljünk, hogy a nyugati világnak csak most lett fontos az arab népek demokráciája, eddig mindenki jól elvolt a diktátorokkal.

    VálaszTörlés
  2. http://mandiner.hu/cikk/20110319_europa_foga_feherje#comments

    VálaszTörlés