2011. február 27., vasárnap

A kilencvenes évek sztárjai

Godolokodom egy kicsit a kilencvenes évek alatt befutott székelyföldi üzletemberekről. Hangosan. Ezek az üzletemberek sztárokká minősültek, sztárokká minositette őket a hely/helyzet, az időpont, és a vállalkozási teheteségük. Sokat  köszönhetünk nekik. Velük indult el a gazdasági fejlődés székelyföldön, társadalmi szerepet is jatszottak, finansziroztak intézményeket, szponzorizáltak eseményeket és főleg munkát adtak. Hasznosak voltak. Akkor. Azonban ma már más időket élunk.

Parkolási díj

Kell nekünk parkolási díj? Jogos ha a város pénzt szed belőle? Egyáltalán, mi lesz azzal a pénzzel, amit a parkolási díjból inkasszálnak? Kit érint hátrányosan, ki profitál belőle és ki marad ki teljesen a buliból?
Sok, sok kérdés merül fel és vált ki heves vitát a mi kis közösségi életünk nagyléptékű fejlődése közben.
Merthogy az, Uraim, eléggé nagy léptékű fejlődésnek számít, ha Székelyudvarhelyen parkolóórákat szerelnek fel a belvárosban. Fel is izzítja keményen a kedélyeket. 

2011. február 25., péntek

Világgazdaság

Hagyományos(konzervativ) gazdaság:
Van két tehened. Az egyiket eladod, és az árából veszel egy bikát. Az állatállományod gyrapodik, a jövedelemből nyugdijba mész.
Indiai gazdaság:
Van két tehened. Szentként tiszteled őket. Éhen halsz.

Reflexeink


Egy érdekes hirt kell lereagálnom. A minap a helyi elektronikus sajtót böngészve találtam rá egy “forradalmi” ötletre ami megoldást kinálna a válság kezelésere. Az ötlet a Temes megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóságtól származik és azt javasolják, hogy az állam művelje meg a parlagon heverő földeket. Az érvek, az országos szinten tobb millió hektarnyi parlagon maradt terulet, az elidősödött gazdák és a munkagépek hiánya. Az ötletgazda is ugy érzi, hogy sántit egy kicsit az ötlete és máris szabadkozik, miszerint ne tekintse ezt senki allamositásnak és hozzateszi, hogy a gazdák javaslatára és beleegyezésével történne.

2011. február 23., szerda

Közgazdasági evolució

A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján és találkozik egy külföldi
piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik.
A piackutató megkérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán.
A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat
fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.

- Egyébként mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember.
- Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság,
lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk
egy kicsit - feleli a halász.
A piackutató itt közbevág:
- Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról.
Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia.

Versengés v. Kooperáció

Egy kerdessel inditanek: Versenges vagy kooperacio ?
Letezik ez a dilemma es komoly szerepet jatszik a gazdasagi szereplok donteseiben, a fejlettebb piacgazdasagokban (jobb helyeken).
Na nem ugy a mi kis szekelyfoldi, "bimbozo" vallalkozas-kulturankban ! Idehaza ismertek a versenges mindenaron es minden szinten esetei(lasd "a szomszed kecskeje", vagy a "majd en megmutatom" tipikus eseteit), a nulla osszegu jatek("ha neked tobb jut akkor nekem kevesebb marad") es ezzel slussz passz ! Tudomany kimeritve.

Talan ...

Na talan most ... majd ... elinditok itt valamit a valsag, a kiut es a valaszok keresese kozben.
;)