Godolokodom egy kicsit a kilencvenes évek alatt befutott székelyföldi üzletemberekről. Hangosan. Ezek az üzletemberek sztárokká minősültek, sztárokká minositette őket a hely/helyzet, az időpont, és a vállalkozási teheteségük. Sokat köszönhetünk nekik. Velük indult el a gazdasági fejlődés székelyföldön, társadalmi szerepet is jatszottak, finansziroztak intézményeket, szponzorizáltak eseményeket és főleg munkát adtak. Hasznosak voltak. Akkor. Azonban ma már más időket élunk.
A kilencvenes évek pionirjai a gazdaság motorjainak berobbanasakor indultak el, mára ez a motor egy kicsit leállt, megakadt ha ugytetszik és másképp működik. Sokszor az az érzésem mintha mára már a gazdaság kerekét akasztanák sem minthogy segitenék.
Nem feltétlenül a gazdaság ciklikusságáról szertnék itt beszélni, hanem arról a húsz évről ami a rendszerváltozás után eltelt és miközben kialakult, valamennyire konszolidálódott romániaban is egy szinvonalasabb piacgazdaság. Ma már nem az van a piacon ami volt a kilencvenes évek elejen. Nem elég azt tudni amit akkor.
Teljesen más elvárásoknak kell megfelelnie egy, a mai napok gazdasági körülményei között működő cégnek. Nincs az a robbanásszerű és általános fejlődés ami visz előre mindent. Nem elég csak az a jól bevált megérzés. Valami mára már hiányzik. Ez meg is látszik a cégeken. Legtöbbjüknél a tulajdonos a menedzser és viszi a “hátán” a céget. Ez az ami nagyon hibádzik ! Úgy gondolom itt nem történt meg a szükséges válltozás, váltás. Nem vált külön a tulajdonosi és a menedzseri jogkör/poszt. Ugyanazt a tulajdonost, aki ‘90-ben elkezdte épiteni a vállalkozását, találjuk ma üzletvezetői pozicióban, a mára már jocskán megnövekedett vállalkozása élén és egy egyre turbulensebb piaci helyzetben.
Mit jelent ez ? és mit eredményez ? Hát mondjuk ki bátran, a szakértelem hiánya mi mást eredményezhet mint bukást ! A kilencvenes évek csillagjai lehullnak, elhullanak. Kivétel persze mindig akad, nem is ezekről beszélek és tisztelet mindazoknak akik idjében megérzik a változás szelét és váltanak, felreállnak és gyakorolják a hátterből a tulajdonosi szerepkörüket. Hangos gondolkodásom inkabb azoknak szól akik görcsösen ragaszkodnak tulhaladott poziciójukhoz, még bábáskodni szeretnének egy kicsit mert hanem nem érzik biztonsagban a céguk jövőjét, nem ismerve fel azt, hogy pont ők akadályoznak és sodorják veszélybe cégüket.
Ezt a jelenséget “Dino” efektusnak is nevezik a szakzsargonban, ami egy kicsit pejorativ értelmű hiszen a vezetők, a vezetőség agyi kapacitására utal amely nem fejlődik olyan mértékben mind a testtömegük, azaz a cég mérete. Ez pedig az evolúció során a dinoszauruszok kihalásához vezetett. Igenis, ugy gondolom, hogy ez egy evolució, egy átalakúlás kellene legyen és ezt idejében fel kellene ismernünk. Mert hanem mi történik kedves Uraim, kedves Sztárjaink ? Az élet megy tovább, csak nélkülünk(önök nélkűl) !
Ime egy cikk amely bizonyítja, hogy a rosz tulajdonosi szerepkörhöz milyen alkalmazotti szerep hasonúl.
Sok esetben igaz amiről írsz, de azért vannak kivételek, illetve pozitív példák is. Ilyen pozitív példa természetesen a Melinda Impex cégcsoport és annak tulajdonosa.
VálaszTörlés