Két bróker sétál a Wall Street – en. Beszélgetnek, mire az egyik észrevesz a sarkon egy kupac kutyaszart és gondolja egy kicsit ugratja vele a kollégáját: - Fogadjunk nem mered megenni, 100 $ -ért! Az ugratás hatásos, a bróker kolléga megeszi a kutyaszart 100 $-ért és mennek tovább. Egy kis idő múlva meg amaz szólal meg egy másik rakás kutya kaki láttán, hogy ő sem hiszi, hogy a másik megtenné ugyanazt amit ő potom 100 $-ért megtett. Nosza emez is megembereli magát és természetesen bepofázza az ürüléket. Sétálnak tovább, mire egy kis idő múlva felsejlik egyikükben a felismerés és így szól:
- Te, hallod ! jó nagy barmok vagyunk mindketten, hisz kézen-közön egyikünk sem nyert semmit, miközben megettünk két kupac szart!
- Igen ám – javítja ki fontoskodva a másik – de ne feledd, hogy realizáltunk 200 $ forgalmat!
J
Hát igen, hmm… km… szóval… tudom, elég szakállas vicc. Ettől függetlenül igaz, és talán a világ jobban tette volna, ha egy kicsit komolyabban veszi a vicc valóságtartalmát.
Mint az utólag kiderült, a 2008-as pénzügyi válság során eltűnt a világ pénzügyi rendszeréből mintegy 50.000 milliárd dollár, a világgazdaság egy teljes évi össztermékének megfelelő összeg, és még körülbelül ugyanekkora veszteségre számítanak, ami jelenleg még a bankok könyveiben vár leírásra.
Azt mondhatnánk, hogy eltűnt, de valójában nem tűnt el, hanem meg sem volt. Ugyanis fedezet nélküli pénzösszegekről volt szó.
A brókerek és a tőzsdézők jövedelmét a forgalom növelte és a tőzsdei „rally”. A „szart”, - rossz hiteleket újracsomagolták és különböző új formában(derivatívak), új pénzpiaci termékként megint eladták – többször is megetették. Egy adott ponton túl a pénztőke addig kreálta magát amíg értéke jóval meghaladta a vele szemben álló reális javakét. Aztán elszállt a bizalom, és kipukkadt a lufi.
Ez viszont már nem vicc! – ám a profit hajhászásának hevében ez mindenki számára mellékesnek tűnt.
http://bit.ly/h5Cvyw
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése