A nap végén, munkája végeztével hazafele kocsikázik az auditor. Az út szélén látja, hogy a juhász , a botjára támaszkodva bámulja az épp arra járókat, miközben a háttérben legel a nyáj. Nosza, gondolja, egy kicsit megvicceli a juhászt. Megáll és oda kiállt, hogy mibe fogadnak, ha ő kitalálja, a juhok pontos létszámát. A juhász csodálkozik egy cseppet, aztán felajánl egy bárányt, hisz úgysem tűnik hihetőnek, hogy egy idegen, városi ficsúr eltalálja a létszámot.
Aztán nagyot csodálkozik, mikor az auditor megmondja a pontos létszámot. Hiába, a fogadás az fogadás, állni kell a tétet, hát elismeri, hogy veszített és felkínálja az idegennek, hogy válasszon a bárányok közül. Az auditor hosszasan magyarázza a számítási módszereit miközben választ és már távozóban van, amikor utána kiált a juhász, és felajánlja, hogy duplázzák meg a tétet és fogadjanak még egyet arra, hogy ő is kitalálja, mi a foglalkozása a vendégnek. Az auditor nem számított a revansra de belemegy, hisz nem tartja valószínűnek, hogy egy juhász egyáltalán hallott az ő mesterségéről. Erre a juhász kiböki, hogy szerinte az uraság valami auditorféle lehet. Az auditor nagyot néz majd faggatni kezdi a juhászt, hogy árulja már el, ugyan bizony, miből találta ezt ki.
Aztán nagyot csodálkozik, mikor az auditor megmondja a pontos létszámot. Hiába, a fogadás az fogadás, állni kell a tétet, hát elismeri, hogy veszített és felkínálja az idegennek, hogy válasszon a bárányok közül. Az auditor hosszasan magyarázza a számítási módszereit miközben választ és már távozóban van, amikor utána kiált a juhász, és felajánlja, hogy duplázzák meg a tétet és fogadjanak még egyet arra, hogy ő is kitalálja, mi a foglalkozása a vendégnek. Az auditor nem számított a revansra de belemegy, hisz nem tartja valószínűnek, hogy egy juhász egyáltalán hallott az ő mesterségéről. Erre a juhász kiböki, hogy szerinte az uraság valami auditorféle lehet. Az auditor nagyot néz majd faggatni kezdi a juhászt, hogy árulja már el, ugyan bizony, miből találta ezt ki.
Mire a juhász: - Hát kérem szépen, én pontosan három dologból. Először is, nem hívtam, de ön mégis idejött, másodszor megmondta nekem pénzért azt, amit én amúgy is tudtam, harmadszor pedig báránynak a pulikutyámat választotta.
J
Ugyanezt a viccet az auditorok a tanácsadókról mesélik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése