Rosszul esik, mindannyiunkat frusztrál, ha fény derül az amúgy nyílt titokra, hogy csak másodrendű EU-s állampolgárok vagyunk. Legalábbis így néz ki a helyzet a multinacionális cégek szemszögéből. De nem csak szerintük vagyunk azok, a multik csak alkalmazkodnak a piachoz a kereslethez, az igényekhez. Lassan minden nemzetközi márkának van egy keleti, gyengébb minőségű klónja. Ugyanazzal a címkével, formával, csak más recept, olcsóbb helyen előállítva, alacsonyabb minőségben, speciel a Kelet Európai piacra gyártva.
Nehéz magunk ellen elfogadnunk az evidenciákat. De hát ezek vagyunk, ezek a preferenciáink. A magánszektor csak alkalmazkodik ezekhez, ezt elégíti ki. Ár-érzékenyek vagyunk, ami azt jelenti, hogy a kelet európai átlagvásárló előnybe részesíti az árat a minőséggel szemben.
A nyugati gyártók csak cinkosak velünk a képmutatásban. Szeretnénk márkás cuccokat venni, de nincs meg hozzá a vásárlóerőnk, főleg ahhoz nincs meg, hogy mindenből megengedjük magunknak az „európai” minőséget. A verseny mit eredményez? A nagy márkák egymással versengve lejjebb engedik a kínálatuk minőségi szintjét, csakhogy kiszolgálhassanak. Csak nektek, csak itt (Kelet EU) és csak most és mindaddig, amíg hajlandóak vagytok fogyasztani ezt az illúziót – üzenik, miközben kínosan vigyáznak, hogy a turpiságra ne nagyon derüljön fény. Ha már nem tetszik az olcsó, akkor jöhet majd más import árú is, de azt majd csak akkor, ha meg is fizetitek.
(amúgy nagyon röhejes a multik részéről a magyarázkodás, miszerint személyre szabott receptekkel dolgoznak, mert ezt igényli a piac, hiszen ha ez igaz lenne, hogy a piac tényleg olcsóbb cukrozású Coca-Colát kér, akkor azt nyilvánosan is promoválnák, mint egy innovatív megoldást, hisz érdekük kéne legyen, hogy a piac tudja, hogy a kedvében járnak. Nemde? Viccesek ezzel a félszeg magyarázatukkal)
Röviden, amíg minden moslékot megeszünk és elfogyasztunk és inkább az ár számít, addig moslékot fognak elénk önteni. Hogy ki a hibás ezért? Amíg van választási lehetőségünk addig nem hiszem, hogy bármit is másra foghatnánk. Lehet irigyelni az osztrákokat, hogy jól élnek, jobb kávét isznak, mint mi, de ők kevesebbet és inkább minőségit fogyasztanak, tudatosan. A most azonnal, és ha lehet mindenből minél többet fogyasztani, már nem divat arrafelé. Az osztrák a szupermarketben nem a világmárkát (ami általában tömegtermék, és ezt ő tudja) veszi le a polcról, hanem lokálpatriotizmusból és józan minőségi megfontolásból inkább a helyi, drágább terméket preferálja. Kihangsúlyoznám, inkább a drágábbat, de minőségit!
Talán ez a tudatos vásárlói mentalitás segítene rajtunk is, és nem az önsajnálat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése