Az élet túl rövid

Az élet túl rövid - szoktuk mondani -, ehhez, vagy ahhoz a dologhoz. Halhattuk sokszor ezt a megállapítást, kritikaként valamilyen bosszantó értelmetlenség miatt. Ne töltsük az időnket fölösleges dolgokkal. Az élet túl rövid ahhoz. Ebben erősített meg a közelmúltban egy barátunk elvesztése is. Vannak az életben olyan pillanatok, amikor valamilyen sokk ér és muszáj, kizökkenj a mindennapok közönyéből.

Ilyenkor szerintem nagyon hasznos dolgok történnek bennünk. Átgondolod az egész életed, benne a céljaid és rendezed, alakítod az értékrendedet. Rájössz, hogy az élet tényleg túl rövid az értelmetlenségekhez. És ehhez, hogyan kapcsolódik a közgáz? Sehogy. Nem minden közgáz.

Talán csak annyi, hogy a közgáz is értékek mentén kell, hogy működjön. Mint az életünk. Az, az időtálló és előremutató. Arra lehet építeni. Ami nem tartós értékekre épül, az előbb vagy utóbb összeomlik. Ezért esett nekem olyan jól, amikor egy közismert turisztikai egység közismerten paraszt tulajdonosáról és a vendéglátó ipari egységéről egy csalódott kliens azt kezdte terjeszteni, hogy „ide ne menjetek be, az élet túl rövid ahhoz, hogy ide betérj”. Mélyen egyetértettem akkor is, és most még inkább.