A tudatos vásárlásról II. (a helyit vagy az olcsóbbat?)

A helyit promováljuk vagy az olcsóbbat?

A legtöbb ember nem a legolcsóbb árucikkeket vásárolja. Általában hajlandóak vagyunk többet fizetni a jónak tartott áruért.

A vásárlók azon „bizonytalan” kétharmada, akiket foglalkoztat a termékek helyi jellege, ökológiai hatása, etikus származása stb. éppen az a kritikus közösség, akiket támogathatunk az értékeik szerinti vásárlásban. Ők információkat igényelnének, döntéseikben őket kell segíteni. Ha ezen a téren a kereskedő/márkatulajdonos kudarcot vall, megtörik a kereslet és kínálat összekapcsolódása.

Ha a vállalatok számára nem jelent piaci előnyt pl. az ökológiai értelemben megbízható cikkek eladása, nem sok értelmet látnak majd, hogy változtassanak előállítási és szállítási módszereiken. Azaz romlanak termékeink, vásárlásaink minősége és az árelőny egy idő után nem ellensúlyozza a minőségi romlást. Ez bizalmatlanságot szül a márkával szemben, elindul egy lefele tartó spirál.

Tehát, fontos szerepe van kereskedőnek, márkatulajdonosnak és a vásárlóknak egyaránt a tudatos vásárlási döntések sorozatának meghozatalánál. Mondhatnánk azt is, hogy ez egy csapatmunka. Ehhez kell - ugyancsak tudatosan - felnőni, és a tudatos magatartás fiziológiájának ismerete segitségével a piaci versenyben egy kereskedő/márkatulajdonosnak helytállni. A kereskedő/márkatulajdonos szerepe, hogy konkrétan segítse és ne összezavarja a vásárlót döntéseiben, még ha ez utobbi rövid távon előnyt is jelentene számára. Nem csak elméletileg szajkózni a tudatosságot, hanem tenni is a tudatos döntések megkönnyítéséért.

Vakvágány

A helyi jelleg preferálása tulajdonképpen a tudatos vásárlás egy vetülete. Azonban egy sajátos vetülete, mivel itt jelentkezik egy plusz érzelmi szál a vásárlás során. A helyi jelleghez a vásárló automatikusan, a termék minőségétől függetlenül egy érzelmi szálat társít. Amennyiben a kereskedő/márkatulajdonos ezt kihasználva, gyengébb minőséget akar bújtatva eladni, úgy a bizalom megbomlik. Létrejöhet egy védekező reflex, egy bizalmatlanság, mindennel szemben, amit „helyiként” próbálnak eladni.

Az érzelmi húrok pengetésének nem szabad megkerülnie a minőségi, tudatos döntés elősegítését. Ellenkezőleg, a helyi márka – vásárló szimbiózisa felborul, a kapcsolat minőségi fejlődése vakvágányra kerül.