A Sorszám automata

Pár hónapja történt, autó átíratást kellett elintézzek. Rég nem voltam a rendőrségen, ezért utána is érdeklődtem, hogy manapság olyan-e mint régen, hogy jobb egy erre szakosodott „ügyintéző” cégre bízni a dolgot, vagy fejlődött az ügyintézés azóta, és próbálkozhatok személyesen is. Így utólag elmondom, hogy jobb lett volna a régi reflexeimre hallgatnom, de hát nem így tettem, bíztattak, kipróbáltam. Egy hétfői nap kb. 10 óra tájt beérkezek a Csíkszeredai rendőrséghez. Belépve a tágas ügyintéző terembe, mindjárt megpillantok egy sorszám automatát.
Nagy megkönnyebbülve tartok feléje, hogy ugye-ugye, micsoda fejlődés, modernizálódik az ügyintézés. Mondanom sem kell, hogy örömöm nem tartott sokáig. Amikor épp kezelésbe vettem volna az automatát, egy őrző-védő (security-s) jelent meg - jobban mondva állt közém és az automata közé -, és üveges szemekkel közölte velem, hogy mára a sorszámok elfogytak. Na ba..ki mondom, már délelőtt 10 órakor?  Akkor veszem észre, hogy a sorszám automata mögött, egy oszlopnak támasztott asztal mellett üldögél egy (security-s) középkorú hölgy, az előbbi ficsúr kolleganője is, aki ugyancsak sűrűn bólogat, hogy valóban, higgyem el, hogy mára ennyi, nincs több sorszám.

Gondoltam, míg ezt megfejtem türelmesen, addig is érdeklődöm az őrző-védő brigádtól, hogy mi itt az eljárás, ha ma tártalan a a mai nap, akkor mikor is kerülhetnék én sorra? A srác lepasszolt a kolleganőjéhez és ő maga fontoskodva elsietett, hogy rendre utasítson valakit, aki épp telefonálni kezdett, mert az szigorúan tilos. A kolleganő egy füzetecskével maga előtt az asztalon továbbra is kitartóan strázsált az automata mellett és szemmel láthatóan az volt a dolga, hogy magyarázatot adjon az arra járóknak, hogy nincs mára már több sorszám. Annyit tudtam meg tőle, hogy holnap, ha idejében jövök (nyolckor nyit az iroda, de ők már hétkor itt vannak) , akkor van esélyem sorszámot kapni. Próbálkoztam, hogy esetleg most holnapra nem adnak-e sorszámot, hogy ne kelljen ezért egy órával nyitás előtt bejönnöm, de nem lehetett. 

Úgyhogy másnap reggel a rendőrségi ügyintéző iroda melletti kávézóban kezdtem hét előtt tíz perccel, bekaptam egy kávét úgy kb. huszad magammal (mind ügyintézők, ugyanolyan célból), és hét órakor már álltam is sorba a sorszám automata előtt, tíz perc múlva már kezemben is volt a 21-es sorszám és boldogan mentem vissza még egyet kávézni, mert az ügyintézés kezdéségi volt egy jó háromnegyed óra. Ez már egy nyugisabb kávézás volt, sorszámmal a zsebemben, teli reményekkel, hogy ma aztán biztosan elintézem a dolgom. 

A sorszám kivétele azonban megér egy pár szót. Ugyanis az automatához két kiszolgáló személyzet is van, a már említett két őrző-védő. Ők működtetik a gépet és egyben őrzik is, nem engednek senkit hozzányúlni. A srác, aki nem enged a gombokhoz nyúlni, ő kezeli a gépet, szakszerűen, merev tekintettel néz el feletted miközben kérdez, hogy hova akarsz menni, mit intézel és még a papírokra is rákérdez fontoskodóan, hogy megvannak-e. Miután mindezt a válaszaid alapján kiválasztja a menüpontok közül szakszerűen, kellő stílussal leszakítja a kiadott sorszámot és átnyújtja hivatalosan a kolleganőjének. A hölgy, akinek a munkaeszköze a kockás füzet akkurátusan felvezeti a sorszám számát és még valami adatokat (talán a személyit is oda kellett adni) a füzetébe, majd aláírja a sorszámot és visszaadja.

Mindezt látván, nem tudtam eldönteni, hogy bosszankodjak vagy nevessek. A sorszám automata, két kiszolgáló személyzettel működik és, egyáltalán nem gyorsítja meg az ügyintézést, és nem is teszi kiszámíthatóbbá azt. Persze aznap sem sikerült elintéznem semmit, mert valami nem volt rendbe az irataimmal. Kb. ilyen formális nem megfelelőségek, hogy valami két példányba kellett volna legyen és valamin csak aláírás volt, de pecsét nem. Láttam, hogy itt racionális embernek nincs, amit keresnie, teljesen fölösleges.

Gyorsan túltettem magamat a dolgokon, hazajöttem, aznap még megkerestem egy ügyintézőt, aki másnap délre (nem túlzok, konkrétan 24 óra alatt) a kezembe adta az új számtáblákat és nem került többe, mint az azelőtti két nap költsége számomra.

Azért meglepett egy kicsit ez a speciálisan működő sorszám automata és a rendszer, ami ott működik. Ez maga a bürokrácia bája. Mintapéldánya annak, hogy a rossz bürokrácia mennyire nonszensz helyzeteket teremt, mennyire nem tud hatékonyan működni. Generálja önmagát és teljesen irracionális. Üzembe helyeztek egy automatát, amely teremtett még két munkahelyet. Bravó. Én is így tudtam, hogy erre valók az automata gépek. A rendszer működik formálisan, az ügyedet pedig egy bennfentes céggel tudod elintéztetni informálisan. Mindenki megnyugodhat, a pénz is el lett költve a modernizációra, az automata is megvan, a munkahelyek sem csökkentek, sőt, még szaporodtak. A hatékony ügyfélszolgálat… ööö, nézzük csak… ööö, hát ott van még mit fejlődni azt hiszem. 

De lehet az is, hogy nincs igazam. Ha úgy vesszük még multiplikátor szerepe is van a rendőrségnél a fejlesztésekre szánt pénzeknek, hisz olyan áthatolhatatlan bürokráciát eredményez, ami még az „ügyintézésre” szakosodott cégeknek is munkát ad, azaz a magán szektorban is pótlólagos munkahelyeket teremt.

Mindenesetre az a két őrző-védő személyzet, akiket az automata mellé kirendeltek, fenomenálisak! A lehető leg hivatalosabban adják elő a semmit. Érdemes, annak aki arra jár megnézni. Ennyire becsben tartott automatát még nem láttam.

J.